A hagyományhasználó

Friss hír, hogy Cserepes Károly legújabb lemeze, a The Beginning of the Beginning felkerült a Transglobal World Music Chart című nemzetközi toplistára. Ez a lista 2015 óta létezik, és azzal a céllal jött létre, hogy az ilyesmire fogékonyakat megismertesse a legjobb világzenei albumokkal. A listát kritikusok és zenei szakértők állítják össze minden hónapban a világ minden táján megjelent lemezekből mazsolázva. Cserepes új anyaga egyébként decemberben jelent meg a Fonó Budai Zeneház kiadásában, és túlzás nélkül állítható, hogy jó ideje a legjobb magyar zenei album, legalábbis e sorok írója szerint. 

Persze Cserepes Károly munkásságát némiképp ismerve ez nem is olyan nagy meglepetés. Cserepes a Vízöntő zenekarban kezdte zenei pályafutását 1972-ben. Ez a zenekar csak részlegesen illeszkedett a korszak táncházmozgalmába és az ahhoz kapcsolódó zenei körökhöz. A Vízöntőre – és Cserepesre – elsősorban nem a hagyományőrzés volt jellemző, Cserepes – ahogy magáról mondja – inkább „hagyományhasználónak” vallotta és vallja magát. Későbbi lemezei is e hagyományhasználat jegyében állnak. Már főiskolásként is sajátos módon közelített a zenéhez. Anyaggyűjtésként madarak hangját és fák hangját rögzítette, jóval megelőzve az 1990-es évek elején berobbanó ambient műfaját. Az ambient a környezet hangjait építi be a zenébe, az épített és a természeti környezet hangjait, és abból rajzol hangtájképeket. Cserepes ezt azzal egészítette ki, hogy a környezeti zajok mellett a zenei hagyományokat is e hangtájkép részévé tette. „Gyerekként volt egy álmom, hogy milyen jó lenne az egész világból zenét csinálni” – mondja egy interjúban. Azóta is ezen ügyködik, sikerrel.